Căutare

Egyre több leányanya ad életet csecsemõjének, és ez korántsem csak a roma közösség körében elterjedt jelenség – hívják fel a figyelmet a szakemberek. A gyermekjogvédelmi igazgatóságok szerint a vonatkozó törvények is hiányosak.

Egyre több fiatal lány ad életet csecsemõjének – kongatta meg a vészharangot legutóbbi sajtótájékoztatóján Antal Álmos, a Fogolyán Kristóf Kovászna Megyei Sürgõsségi Kórház orvosigazgatója. A nõgyógyász szakorvos arra hívta fel a figyelmet, hogy jelenséggé vált a leányanyák problémája, az, hogy kiskorú lányok, sokszor 14 évnél is fiatalabbak hozzák világra kisbabáikat. A szakember szerint tavaly a sepsiszentgyörgyi kórházban született csecsemõk mintegy 8 százalékát leányanyák szülték, és számuk egyre növekszik. Három éve 66, 2010-ben 70, tavaly pedig 73 kislány szülte meg gyerekét a sepsiszentgyörgyi kórházban, idén az év elsõ két hónapjában már 19 esetet vettek nyilvántartásba. Antal rámutatott, hogy a büntetõ törvénykönyv szerint felelõsségre vonhatóak azok, akik kiskorúakkal létesítenek szexuális kapcsolatot, de egyes társadalmi csoportok esetében a hatóságok tolerálják a jelenséget.

Nem fogják fel a következményeket

Maros megyében is nagy azoknak a kiskorúaknak a száma, aki gyereket szülnek – mondta lapunk érdeklõdésére Schmidt Lóránd, a Maros Megyei Szociális és Gyermekjogvédelmi Igazgatóság vezérigazgatója. Tájékoztatása szerint évek óta mûködik Marosvásárhelyen egy lányanyaközpont, ahol hat hónapig helyet biztosítanak azoknak a fiatal anyáknak, akiknek újszülött gyerekükkel nincs hová menniük, vagy mert a család nem fogadja be õket, vagy mert korábban sem volt családjuk. A másik gond, amivel a hivatalnak szembe kell néznie az, hogy az apa nem akarja elismerni a gyermekét, és akadnak olyan anyák is, akik a szülészeten hagyják újszülöttjüket. Simon Izabella szociális munkás szerint nem annyira a lányanyaság jelenti a nehézséget, hanem az, hogy kiskorú lányok esnek teherbe és szülnek gyereket anélkül, hogy igazából felelõsségük tudatában lennének. Ezek a személyek többnyire a társadalom szélére került, marginalizálódott családok gyerekei, akik nem, vagy alig jártak iskolába, tudatlanok a családalapítást illetõen, nem is fogják fel tettük következményeit. „Tudom, hogy erõszaknak minõsül a kiskorúakkal történõ szexuális kapcsolat, de sok esetben õk maguk akarják, nem védekeznek és akár egy-két eset után is folytatják ezt, mert olyan személyt is ismerek, aki mindhárom gyermekének így adott életet” – magyarázta a szakember.

Hiányos a törvény

A Hargita Szociális és Gyermekjogvédelmi Igazgatóságnak csak hiányos adatai vannak a lányanyák számáról, mert a hatóság csak azokról az esetekrõl szerez tudomást, amelyeket a rendõrség jelent. „Tavaly nyolc ilyen jelentés érkezett hozzánk, tavalyelõtt hat, 2009- ben kilenc gyerekanyáról tájékoztatott a rendõrség. Ezek a számok nem tükrözik a valós helyzetet, már csak azért sem, mert csak a székelyudvarhelyi és a csíkszeredai kórházak értesítik a rendõrséget, a gyergyószentmiklósi es a maroshévízi kórházak nem” – magyarázta Elekes Zoltan vezérigazgató. Tájékoztatása szerint a jelentett eseteket az igazgatóság munkatársai kivizsgálják, megnézik, hogy milyen helyzetben, milyen körülmények között él az illetõ gyerekanya és gyereke. „Sajnos a törvény hiányossága, hogy gyámot csak akkor lehet kinevezni a megszületett gyermek mellé, ha a szülõk eltûntek vagy meghaltak. Így azt szoktuk tenni, hogy a gyereket például a nagyszülõknél helyezzük el” – magyarázta az igazgató. 􀁗

Fosztó László: a kiskorú roma anyák nem lányanyák

A hagyományõrzõ roma társadalom körében a szülõk közötti megállapodásból származó házasságban gyereket vállaló fiatal lányok nem leányanyák, hiszen saját szokásaiknak megfelelõ családi életet élnek – mondta el lapunknak Fosztó László néprajzkutató, a kolozsvári Kisebbségkutató Intézet tudományos munkatársa. Mint mondta, a törvény lehetõvé teszi a házasodást 16 évesen is abban az esetben, ha a fiatalok a szülõk beleegyezésével vagy a gyámhivatal engedélyével kelnek egybe. „A roma közösség számára viszont létezik és elfogadott a korábbi házasság intézménye, ami egy papírok nélküli házasság” – magyarázta. A roma kiskorú anyák nagy része azonban nem minden esetben a szokásjog alapján vállal fiatalon gyereket, becslések szerint a közösségnek csupán 5 százaléka követi a gyerekházasság hagyományát. A korai terhesség etnikai hovatartozástól függetlenül gyakoribb a társadalmilag hátrányos személyek, szegény környezetben élõk körében, mivel náluk alacsonyabb a társadalmi kontroll.